Az eddig kapott Kijelentések – és az eddig megszerzett tapasztalatok – alapján talán már te is rálátást kaptál arra, hogy felismerd: itt valami nagy baj van, éspedig nem csak körülöttünk, hanem velünk és bennünk is!! Nekünk tehát most innen –ebből az állapotunkból, amelyben találjuk itt magunkat– kell kiindulnunk, mivel erre számunkra megadatott a nagy lehetőség, egyszer az örökkévalóságban!!  ENNEK MEGSZERZÉSE ISTENNEK IGEN SOKBA KERÜLT: (nevezetesen) AZ EGYSZÜLÖTT FIÚ-ISTEN ÉLETÉBE!!! A Hatalmas Istennek ez a felmérhetetlen nagy tette mellett –a mi „mélységünkbe” történt leszállása, és az itt ELVÉGZETT munkája mellett– mi mindeddig érzéketlenül és hideg szívvel elmentünk! Ez is már a bizonyítéka annak a sötétségbe zuhanásnak, a szellemi első halálnak, amibe „ott” mi –itt levő földlakók valamennyien– beleestünk!! Az a tény, hogy ezek után mi mégis hústestben itt lehetünk, annak a következménye, hogy az Úr Jézus Atyjának megesett a szíve mirajtunk, és az Ő Kezére, Krisztus kezére bízott bennünket. Krisztus pedig, mint Jó Pásztorunk és mint Közbenjárónk felvállalt minket, és a mi bűn-ügyünk rendezését is! Ő rajta kívül égen és földön mindenki más képtelen lenne erre!! Elég, ha csak az egyénenkénti l0.000 talentum –vagyis gyakorlatilag meg/visszafizethetetlen– adósságunkra gondolunk, amivel az Ég, az ISTENI ÖRÖK REND ellen vétettünk mindannyian, mint az otthonról elcsavargott, elveszett „tékozló fiú”!! Ezen túlmenően, a megtérő bűnösöknek számolni kell azzal a „felségsértéssel” is, amivel a nekünk mindig javunkat akaró Atyánk Szívét bántottuk meg! „Vétkeztem az ég ellen és Te ellened!”  (Luk.15,21.)!!! Ez a kérés is a szánkba adatik most!… 

Isten, kegyelemből megadta nekem és neked is, hogy az utolsó idők utolsó óráiban itt e „Sárgolyón”, az Általa (Isten által) megalkotott hústestben, sokakkal együtt megjelenhessünk. (I.Ján.2.18.) Mivel pedig ide csupa olyanok kerülnek, akik „ott” az Édenben már csúnyán „levizsgáztak”, megbuktak és „rommá” lettek az ők minden korábbi emlékeikkel együtt; így a földi emberektől használható tájékoztatást sem a múltunkra sem a jövőnkre nézve nem kaphatunk; még a legnagyobb emberektől sem!!… Félrevezetők viszont akadnak bőven, akiket a zarándoknak már itt fel kell ismernie –még az „álruháikban” is!– ahhoz, hogy képes legyen megőrizni magát tőlük!!…

Vezérigénk: hogy a mindeneket figyelő és jól látó Isten: Egyedül Ő A PANTOKRÁTOR, a MINDENHATÓ … , Akinek a kezében van a Mindenség; az összes mikro és makro világok az Ő tenyerén vannak! Az elemek az elektronjaikkal, a Naprendszerek a Bolygóikkal, Holdjaikkal egyben tartva, a pályáikon futják az útjukat. Mindezek közt még a magunkon viselt testeink atomjait is Ő tartja működésben! ILLENE MÁR EZT A CSODÁT IS HÁLÁS SZÍVVEL TUDOMÁSUL VENNI, ÉS NEM ÖRDÖGI MÓDON „természetesnek” véve, vakon ELMENNÜNK MELLETTE!!!… Urunk itt még ezekben is részesít és eltart bennünket, mindaddig, amíg tart a pótvizsgázásra adatott kegyelmi idő –a testi szemünkkel meg nem látható, de soha meg nem szűnhető, teremtett– belső emberünk számára!!  … … …

Igen-igen nagy sötétségben vagyunk mi még a magunk kilétét és önazonosságát illetően is, amikor a rajtunk levő „bőrrel és hússal” azonosulunk, és összetévesztjük magunkat az e földi létünk idejére kegyelemből megkapott „egynyári ruháinkkal”!! (Jób.10,11.) De vég nélkül lehetne sorolni azt a sok félrevezető tévtanítást is, ami bőven elhintetett az itt levő emberek lelkében, akiket pedig Isten meg akar menteni az eljövendő haragtól! (I.Tess.5,9.)  A sötétség, a lelkekben levő tévismeretek tömkelege akadály-t jelent minden Haza-induló zarándoknak! Isten emiatt adja kezünkbe a Szentírást, az „Emlékeztető könyvet”, hogy fel- és elsegítsen minket –minden tévelygőt– ebből a HAZUGSÁG-TENGERBŐL AZ IGAZSÁG MEGISMERÉSÉRE!!… Meg kell értenünk, hogy a Biblia nem mesekönyv, sem nem ókori történelemkönyv, hanem iránytű a sötétben tévelygőnek; ISTEN KIJELENTÉSE –hazahívó „Szerelmeslevele” – az Otthonról elveszettek megmentésére! Ennek minden szava, mondata rólad szól és neked szól!… 

Amíg csak jó-lelki-vallásos valaki vagy –akármilyen jóhiszemű is, de Isten dolgaiban még járatlan és tapasztalatlan–, addig a Vesztő téged is könnyen félre tud vezetni! Megmentőnk emiatt adta kezünkbe a TELJES ÍRÁST, hogy annak alapján mindegyikünk, mint a sötétben tévelygő juh felismerhesse és ráéb-redjen a saját maga „ki”-létére és a „hol”-létére, hogy milyen nyomorult és beteg állapotban van!! (II.Tim.3,16-17.) 

Azt is csak a Szentírás közli, hogy minekünk, az Édenből kiűzötteknek milyen Út és mód adatott az abba való visszajutásunkra. (És.35,1-10.) A juhok ruháját viselő hamistanítók ennél könnyebb utakat ajánlanak és ígérnek, de a Jó Pásztor juhai nem követik azokat. (Ján.10,5 és 8 v.) Mi nem maradhatunk naiv jóhiszeműek még önmagunkkal szemben sem, mivelhogy éppen a magunk egyénenkénti téves „látása”, dicsőség-éhsége, és a hamis értékelésünk idézte elő az Istentől való elszakadásunk tragédiáját, a vad természet belénk kerülését, „ott”, az Édenben!… Az itt levő emberek ezt a természetet is hozzák magukkal és magukban, de a gyermeki bizodalmat is, melyet mint „remanens mágnesességet” minden hústestben levő ember megkapott útravalóként, felgerjesztésre! (2.Tim.1,6. És.1,9.)… 

Nekünk, teremtményeknek semmi magántulajdonunk nincsen; Isten a jogos tulajdonos Gazdája mindeneknek, úgy a látható, mint a számunkra még láthatatlan világokban is! Minden és mindenki Őbelőle és Őáltala lett, Aki egyedül A VAN!!! (Ján.1,3.) A létét és életben tartatását is csak Őneki, a Leghatalmasabbnak köszönheti mindenki! Így tehát még mi magunk sem vagyunk a magunkéi, hanem az Övéi, akik számára Ő életet és kegyelmet szerzett, hogy mindennel megajándékozva, és az eredeti „helyünkre” visszatérve, az Ő Szelleme által vezérelve, az Ő jó elgondolásának megfelelően –pásztori szellemmel megáldottan– azokkal az ajándékokkal az Ő hű sáfárai legyünk! (Jel.2,5. I.Móz.2,15.) Az Ige ezt az utat és ezt az életcélt mutatja meg nekünk már kezdettől fogva!!… (Luk.12,42.)

Nagy a lemaradásunk a szerződésszegés és restség-kérdésben is; ugyanis minden ide felkerülő már „ott” megfogadta, hogy itt a hústestben nem a „hús” szerint fog élni, hanem Szellem szerint! Mi már erről is szívesen elfelejtkeztünk, ezért kapjuk az emlékeztetést: (Róm.8,12-14. Lásd az eredeti Fordításban! Zsolt.50,14.)

A Bibliánkban megírt képek, események, Izráel népének csetlései botlásai, a nagy királyok viselt dolgai, mind-mind alkalmasak a mi magunk belsejének megismertetésére önmagunkkal. (Róm.15,4.) Látható, hogy mire képes a magunkfajta ember akkor, ha lent és ha fent van; mert mi „egy kéményben bujkáltunk”; mindenki kormos! Nem kell ahhoz nagy világhódítónak lenni (mint Nabukodonozor), hogy a hiú dicsvágyat jólesően felfedezzük magunkban, mert ezt ki-ki a maga „kis szemétdombja” láttán, s azon tetszelegve is felismerheti. De legyen hála a Kijelentésért, melyből megtudhattuk, hogy Urunk még a legmagasabbra felkapaszkodott embert is leszállíthatja! (ha az a felkapaszkodott, bárki legyen, ha az is józan, felfelé néző, s az odafelvalókkal törődő lesz! Dán.4,31-34. Kol.3,2.) Van tehát Hazavezető ÚT!…

Végül álljanak itt ezek az elfelejtett nagyon fontos TÁMPONT-IGÉK, amiket szégyennel magunkhoz kell vennünk, és végig a szívünkben megőriznünk:

V.Móz.32,18. „A Kősziklát, aki szűlt téged, elfeledted!”

Zsolt. 100,3. „… de testet alkottál nékem.”

Jer.2,3. „Szent volt Izrael az Úrnak!” –amit elvesztettünk, de Urunk megígérte „Timotheosnak” … …, az Ő hű harcosának!…                

BL

97. Ének

1. Isten e világot annyira szerette, Hogy szerettét, Egyszülöttét od’adá érette, Hogy aki hisz Benne, poklokra ne menne, Hanem érte örök élte, Üdvössége lenne.

2. Krisztus a világot annyira szerette, Szégyenfára, Keresztfára önként ment érette, Hogy ott vérét ontsa, a gonoszt megrontsa, Ámítónak, őskígyónak fullánkját kivonja.

3. Szent Uradat, ember hát te is szeressed, Átaladva áldozatra egész lelked, tested, Élted Érte folyjon, nyelved Róla szóljon, És a szíved, hálás szíved Érte verjen folyton!