Akiket a Hatalmas Isten megszánt, és a kárhozatos halálból (thanatos, nem csupán nekros: elhunyás!) ide hústestbe felhozott, azokon Ő −nagy-nagy türelemmel− irgalmasságot gyakorol, mivelhogy az Ő szellemileg halott teremtményeit fel akarja támasztani. … Igen nehéz munkája van velünk, mert tudja, látja minden bűnünket, megkötözöttségünket, kezdettől fogva. Őneki „jelen vannak múltak jövendők egy tekintésében”; de Krisztusban mégis vállalta még a kárhozatos halált is, hogy attól minket megmentsen! Ezt műveli a SZERETET! Enélkül ugyanis mindegyikünk, minden bűnös ember elveszne!

            Ehhez azonban velünk mindent elölről kell kezdeni, mert a „múltunkban” minden fel- és elforgattatott bennünk; így a szeretet és gyűlölet irányultsága, sőt az egész életcél-meghatározás is. (Képet ad nekünk erre még egy-egy földi „rendszerváltozás” is, amikor az éppen „feljövők”, még a már megismert fogalmakat is másként értelmezik és tanítják, az ide felkerülő nemzedékeknek.)… Emberek hiteltérdemlő útmutatást, tanítást nem képesek adni az ideszülető embereknek, sem a múltat sem pedig a jövőt illetően, mivel ők is csak az elődeiktől példa útján átvett hiábavaló −csak a földi és az is hiányos− ismeretekkel rendelkeznek. I.Pét.1,18. A teremtmények hagyományainak átvétele elég lehet az állat és a madárvilágnak, mivel mindazok csak éltetett lelkek: psyché dzósán. Az embernek azonban, aki szellem-lélek-test hármasság, mindez kevés az üdvösséghez, sőt még az életben maradáshoz is! Ezek szerint tehát igen nagy a mi tájékozatlanságunk, tudatlanságunk, lemaradásunk már a puszta kilétünk ismeretében is, pedig ISTEN már ezer évekkel ezelőtt KIJELENTETTE EZEKET is! Ezért is adatik most kezünkbe az „Állj, Ki Vagy!”, segítségünkre, hogy behozhassunk  valamit a lemaradásunkból.

             Isten a Szentírásban képekben, példázatokban mindazt kijelentette, amikre nekünk (mint kisiskolásoknak az A,B,C,D megismerésére) mint alapra kell −lehet− ráépülnünk. A képeket azonban nem szabad „megennünk”, hanem azoknak lényegét, a mondanivalóját kell megtalálni és magamra vonatkoztatva értelmezni! Ezt megelőzően pedig minden korábban bevett emberi és ördögi hazug, hamis ismeretet és képzetet is félre kell tenni és kidobni (ekballei) magamból. Mt.13,51-52. Aki az Ő prófétája −és nem hazug hamispróféta−, az ezt végzi is! Jer.1,10. Ennek a rom-eltakarításnak meg kell történnie bennünk ahhoz, hogy az új Mag-nak helye legyen!…

            Mi a BIBLIA? A világokat teremtő −és az atomoktól az extra-galaktikákig minden anyagot és testet is egybentartó, éltető− HATALMAS ISTEN LEVELE, KIJELENTÉSE az Ő hústestben itt levő, de a bűne miatt besötétedett „juhai” számára. Ezek a tévelygő juhok mi vagyunk a Szentírás szerint, mert mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, és sötétségben járunk. A Kijelentés nélkül mindenki sötétségben van. Külön kegyelem számunkra még az is, hogy mindenki a maga „nyelvén” −a maga értelméhez szabottan− hallhatja meg Istennek a neki szóló JÓ Üzenetét: az Evangéliumot (eu-angélion). Ő ugyanis olyan „sok nyelven és sokféleképpen szól” hozzánk kezdet óta (Zsid.1,1.), hogy Őt minden rendű és rangú, nemű és korú; kétkezi munkás, vagy diplomás; kiművelt vagy még műveletlen ember, a földművestől az atomtudósig mindenki  megérthesse, ha akarja!!! … A sokoldalu (polüpoikilos) Isten, a szétvett-szétesett és egyoldaluvá lett (nehézfelfogásu) ember felébresztésére olyan képeket, példázatokat használ, amikből az már −az útravalóul kapott értelmével (ha még el nem játszotta!)− képes következtetni a szellemi valóságra. Emiatt kapjuk az Egy lényegről szóló KIJELENTÉST az anyagi világból vett képeken keresztül, különböző „nyelveken”, hogy fogalmunk lehessen a Mennyei világról; valamint önmagunkról, a láthatatlan belső emberünkről: a lélek és a szellem állapota felől. Ilyen nyelvek (is) vannak Bibliánkban, mint a kristályok nyelve, drágakövek; színesfémek, nemesfémek példázatai, így azok tulajdonságaiból, és törvényes viselkedésein keresztül is lehet okulnunk. Vég nélkül lehetne sorolni az ideadatott példákat, de legalább e három, sok kijelentést és törvényt tartalmazót említsük meg itt: A számok nyelve; az atomok világának rendezettsége; és az elektronika és a nagyfrekvenciák törvényes világa. Nagy segítség lehet a természetünk megismeréséhez a szántóföldről kapott kijelentés, valamint a MAG és az OLTÁS csodája is. De mindazok az események, történések is, amiket utunk során Isten megtapasztaltat velünk −bármelyik érzékszervünkkel−, azokban is Ő akar szólni hozzánk. (Pl: amikor egy költő ezt írhatja le: „A felhő, ha megharsan: Isten  szól  a viharban!”) Kérdés, hogy felfogom-e, irányíthat-e engem, mert ha nem, akkor porba ejtem, porba ejtjük a Magot! …  De sokat mondhat, beszél a  vér  is, különösen a számunkra legértékesebb: A  KRISZTUS  JÉZUS  VÉRE!!! Gondolhatunk itt mi az Ábel vérére is −arról is beszél a Szentírás−, de azokra a vérekre  is, amelyek minket terhelnek! Ezék.3,18. 33,l-8. Zsolt.51,16. … (ex háimátón.) A l9. Zsoltárban még ez is megíratott: „Az egek „beszélik” Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját „hirdeti” az égboltozat”, a stereóma. Elég tehát csak felnézni akár a csillagos égre is, és imádkozva meggondolni, hogy ki vagyok és hol, mi okból és mi célból vagyok én itt, ebbe a hatalmas RENDSZERBE felhozva, egy „kis” Naprendszer egyik kis Bolygójának a felszínén vagyunk! És ez az egész világegyetem csupán egy porszemnyi a Mindenható Isten tenyerében! Ez pedig, ahol mi most átmenetileg, KEGYELEMBŐL létezünk, még csak a látható világ, amely a „legalsó” szint, legalsó állapot a testi szemünkkel nem látható örökkévalókhoz képest.  Ezeknek a felismerhetése és hite által egy lépcső adatott nekünk −minden Istentől elszakadt „halott” vakoknak−, hogy felismerjük Atyánknak, a Hatalmas Istennek Nagyságát, és az irántunk megnyilvánuló Irgalmát. Vegyük azonban figyelembe és szívünkre a Róm. l,16-tól leközölteket is! Eszerint menthetetlen itt minden ember −vallásos vagy atheista egyaránt−, aki  n e m  a k a r j a   felismerni és elismerni az Igaz Istent, Aki egyedül méltó az imádásra és dicsőitésre!  Mi pedig mind abból az „igen jó”, az Isten melletti (para Deis) állapotból estünk ki (mint a „kisebbik fiú”, a tékozló fiú), mivel egyetértettünk az Isten ellen lázító Ördöggel. I.Móz. 3.  Ezzel a lépéssel pedig átvettük annak a gonosz, vad természetét, és „demagnetizálva”, az Isteni örök Rendet megvető műveletlenekké lettünk. … Ebből a kevert „jóésgonosz” állapotból akar Urunk kiemelni, hogy vissza, Haza vigyen mindenkit, aki hajlandó más belátásra jutni és Haza kerülni. Ehhez nekem, Neked Ő általa művelt tanítványává, oltványává kell lenni, és hagyni, hogy a kapott Jó MAG elvégezhesse munkáját! De ez nem erőszak! Most még itt „szabad választásod van” Neked is, Testvér!…

            Ez a művelés bízatott rá a bűneset előtti „igen jó” emberre már az Édenben, ahol ezt kapta −megbízatást−, hogy „műveld és őrizd”, tehát segíteni a rábízottakat abban, hogy ők is egyenlőképpen ismerjék meg az Igazságot; hogy Abban járhassanak. Ján.17,3. I.Tim.2,4. Nekünk ugyanis „egyértelemre”, közös nevezőre kell jutnunk Ővele és egymással is ahhoz, hogy „helyreállítva”, a KRISZTUS TESTÉNEK TAGJAIKÉNT, az Isteni örök REND világába Hazavihetők legyünk!  A Szentírásból tudhatjuk, hogy sem Isten, sem pedig az Ő, teremtményeivel kapcsolatos terve nem változott!… „Minden teremtménynek Ő ad életet, leheletet és mindent! Csel.17,24-25”; tehát még az Ő ellenségeinek, így minekünk is, akik „ott” … a hazug rágalmazóra hallgatva átálltunk annak a táborába: Hós.6,7. Jób 25,4-6. Ebből az elhitetett, és a Vesztő által „agymosott” állapotból adatik Istentől ma nekünk a szabadulás és a Hozzá menekülés lehetősége! Ehhez kell nekünk most a JÓZANSÁG SZELLEME, hogy ráébredjünk arra, amit Isten már megtett és tesz azért, hogy a Tőle elszakadt −halott− állapotból az ÉLETbe, Haza vihesse az elveszetteket, bennünket.

            Így gondolhatunk a Nagypéntek, a Kranion, a „döntő ütközet” eseményeire is, amelyben Urunk „kifizette a váltságdíjat” értünk; mindazokért, akiknek Ő testet alkotva új kezdetet adott!  Ezekre kaptunk módot ráébredni. Mi ugyanis már sokkal többet kaphattunk, sokkal több világosságot kaptunk, akik ezeket a Kijelentéseket kaptuk és kapjuk! Legyen hála érte! Minden jogosult hatalom az Ő Kezébe, a Krisztus kezébe adatott, mindegyik világban. Őneki hatalmában van az is, hogy a „kicsiket” −aki hű a kevésen− felemelje, a „nagyokat” viszont hogy megalázza! I.Sám.2,1-10. Luk.1,46-53. Ezt az Igét is megtapasztalhatjuk a hétköznapi életünkben, ha meggondoljuk azokat az eseményeket, amik történnek velünk és körülöttünk is. Mert azok egyike sem véletlenül történik!…   

ISTENNEK LEGYEN HÁLA AZ Ő KIMONDHATATLAN AJÁNDÉKAIÉRT!

BL

   Ének:     Isten e világot annyira szerette, Hogy Szerettét, Egyszülöttét  od’ adá érette,

                 Hogy aki hisz Benne, Poklokra ne menne, Hanem érte örök élte, Üdvössége lenne!