Akik jelenleg kegyelemből hústestben még itt lehetünk, az eddig kapott Kijelentések és a tapasztalatok alapján is, Jóbbal együtt beláthatjuk már azt a tényt, hogy emberek által vezettetve, mi földiek -akik csak „tegnapiak” vagyunk-, a LEGFONTOSABBAKRÓL még semmit sem tudunk. Jób.8,9. Pál apostolon keresztül pedig még ezt az értelmezést is kapjuk: „Aki azt hiszi, hogy tud valamit, az még semmit sem ismer úgy, amint ismernie kell! ” I. Kor.8,2. Minekünk pedig, akiknek Urunk életet és kegyelmet szerzett, még azt a lehetőséget is megadta, hogy a vakká lett szemünket megnyitva, Őrá hallgatva,az örökkévaló Igazságot is megismerhessük! Kiszabadít minket a bűneinkkel önfejűen beszerzett megkötözöttségekből, az Ördög hálójából, hogy a Haza vezető úton az Ő követőivé lehessünk. Urunk ennek az útját-módját is közli velünk!  Az értelemnek útjáról eltévedt, az Édenből eltávolított, az Atyai Házból elcsavargott, hazátlan, elveszett tékozló fiúnak azonban a REND világába való visszajutásához, és az abba történő beilleszkedéséhez, meg kell ismernie és tisztelnie az Isteni Örök Rendet, amelyet megvetettünk, amelyből mi földlakók mind kiestünk! (abban diké, dikaiosüné van!), amelyet el is felejtettünk. Így már csak a Szentíráson keresztül kaphatunk most emlékeztetést a „múltunkra” (emberektől semmit!), mellyel számolnia kell mindenkinek, aki rászánja magát arra, hogy a megtérés útján elindul az általa elhagyott Hazája felé!                                                                                                 

Mit kell tehát az emlékezetünkbe felidéznünk elsőként?

Ezt a Kijelentést: Jel.2,5 (Értelem szerinti fordításban): „Tehát emlékezzél vissza arra az állapotra ahonnan kiestél s arra, hogy milyen okból estél le onnan?… és bánd meg s térj meg…!” Enélkül ugyanis bárki −csak úgy mint Ákán, Ákhár− hiába is menne át a „folyón”…! Péld.21,16. Józs.7,l-től … Megköveztetik!…  Urunk, a BŰNT GYŰLÖLŐ ISTEN ezt is megmondta: „…Bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek! Ésa.1,13.” John Bunyan: „Amint Diabolos (a bűneset alkalmával) −a megszálló diabolistákkal együtt− csellel bevonult emberlélekbe, azonnal erődöket is emelt benne, az igazság megismerése ellen. Az egyik ilyennek neve: „Édes-bűn erőd”. Amíg ezt fel nem számolja magában emberlélek, amíg ragaszkodik valamelyik kedvelt bűnéhez, addig ő a megszállójának a hűséges eszköze, aki azt tesz vele (benne és a környezetében is, általa) amit akar!” Erre is rá kell ébrednünk!… Egyik ilyen manipuláció részéről: A bennem levő bűn, a gonoszság rejtegetése, szépítése, a kimagyarázás; a szépnek látszó vallásos külsőségekbe bújtatás, a már hagyományos szokássá vált, de a lényeget nélkülöző szertartásokkal együtt. Ezek mind a lelki szintnek a velejárói, Isten Uralma pedig a szellemi szinten van! A lelki állapot bizonytalan, ingatag, a hangulatok uralják, nem lehet rá építeni! A szellem a valóság! I.Ján.5,6: „to pneümá estin hé alétheiá”!; s csak a megbízható kipróbált hit a sziklakő!  Isten féltőn szerető (ebből élünk), de megemésztő tűz is! (azzal szemben, aki mint „tövis és gaz” kerül elébe; törvénytelenül, megszállottan: Ésa.27,4!).  Krisztusban is ezt a JÓT SZERETŐ, DE A BŰNT GYŰLÖLŐ TERMÉSZETÉT kell meglátnunk, mint követendőt. V.Móz.32,3-4. 4,24. Zsid.1,9. I.Pét.2,5.  Urunk ezt az életcélt tűzte ki nekünk, és az Ő eszközein keresztül is ez hirdettetett; szemben azzal, amit a Vesztő szellem folytat kezdettől fogva az ő eszközein keresztül. Jer.23,16-22!… A Teljes Írásból tehát mindenki megismerheti a maga „múltját”, és az IGAZI MEGTÉRÉS feltételeit. Ehhez a Biblia vége rámutat az első lapjára: Jel.2,5! Ezekben tehát igen fontos figyelmeztető tájékoztatás adatott nekünk a MEGMENTÉSÜNKRE a Tévelyítő átejtő ellen!…

Isten Irgalma és Atyai Bölcsessége úgy látta szükségesnek, hogy a „pokolgép-bűn-berobbanása” után, a „rémséges, porrá és hamuvá” égett (Ezék.28), emlékezetvesztett állapotból még kézbe vesz és kiemel egyeseket. (Mi ezek közé tartozunk.) A Tökéletes Isten úgy látta jónak, hogy az amnésiába esett, értelmetlenné lett teremtményét a TEREMTETÉSÉTŐL FOGVA FELVILÁGOSÍTJA A MÚLTJÁRÓL ÉS A VELE TÖRTÉNTEKRŐL; amit ha értelemmel és hittel (amit szintén Ő adott neki!) befogad, akkor megeleveníttetve az örök Élethez juthat. Sorsdöntő ez a vezérlés e sötét földi pályánkon, amit Ő végez bennünk. Ebben első lépés a teremtés, a bűneset és a kiűzetés helyes értelmezése, megértése! Ezzel kezdődik a Bibliánk és a mi életutunk is!… Döntően fontos, hogy ezen a „sinen” maradjunk! Ezt a Vesztő is tudja, ezért − a lejárató hamistanításokkal−  már az út elején „vakvágányra” vitte a vonatot. De így hova fog az beérkezni?!…  

Ahol ezt a Kijelentést nem tekintik fontosnak, vagy másként értelmezik és tanítják, ott a Vesztő elérte az ő kitűzött célját: „lopni, ölni, pusztítani” (neki mindegy miért, mi okból, csak öljék, pusztítsák egymást az emberek, hogy legyenek háborúk; belül a lélekben pedig: minden ellen, ami szent azt tönkre tenni!) Ján.l0,10. II.Tess.2. A Kísértőre inkább hallgatókat, a „vakokat” −az Ige megvetőit− a hamistanításokkal sikerül is végleg félrevezetnie! Ennek eredménye az, hogy az egyénenként elkövetett bűntény vállalása helyett egymás és az „ősszülők” okolása történik; a „tragédiánkról” szóló apokaliptikus képekben leadott megismertetésből pedig „Ádám-Éva-almafa-dajkamese” lett. A VÉG-re figyelmeztető és a mentő utat is megmutató óvó „tilalomfa” korunkban már, mint idejétmúlta és figyelemre se méltó régiség félreállíttatott a „szakadék felé rohanók” útjából. Gen.2,17. Emiatt lett ilyenné: Istentől elszakadt, s így ördögi természetűvé, lelkivé a szellem-ember!… Azt, hogy milyen „mélyre” kerültünk, milyen messze elmentünk, megmutatja a természetem! Amikor bajban vagyok, megy a szűkölés a következményektől való félelem miatt; de ha jól megy a sorom, akkor ez jön ki az emberből: Gen.41,51: „Elfelejteté velem Isten az én atyámnak egész házát”. Még a feledékenységem miatt is Istent okolom!…  Ez az elidegenedettség pedig nem csupán Józsefre jellemző, hanem minden földlakóra is, akik „alulról” ide felhozattunk, mivel ezt a fertőző kórt már „ott” bevettük, s így ennek a bacillusfajtának is a hordozói vagyunk! Alkalomadtán, ha a tubust megnyomják, ez jön ki belőle; a vad, ördögi természet! Ján. 8,23. 44.

A bios, a földi gondok vagy örömök bármelyike −ha belemerülök− képes arra, hogy a figyelmet elvonva lekössön; az „antennát leföldeli”, és a zarándokútra kapott rádiókapcsolatot és vezérlést is megszünteti. Isten iránt vakká, Isten iránt süketté képes tenni, miközben megmaradhat a hagyományos jó vallásos külsőség, a (csak) lelki buzgóság és a ceremóniák is! Belül azonban uralkodik a bűn, a tisztátalanság, mivel a „felületkezelés” nem képes gyökeres változást eredményezni: az eredeti igen jó ISTEN-KÉPMÁST VISSZAÁLLÍTANI! Erről tudósít a Szentírás −mint tükör− bennünket, de amiről mindenki maga is meggyőződhet; így Te is, kedves Embertestvér!

Történelmileg ez történt: A Messiás előtt Bemerítő János küldetik, hogy az üdvösség útját megismertesse, és a bemerítéssel a megtérés útjára elindítson. Luk.1,76-77. Ker. János hangsúlyozza, hogy ezzel még a „lényeg” nincs elintézve; a „vasárnapi iskolában kapott hit” is kevés, hanem „Aki utánam jön, Abban higgyenek!” Ján.1,6-8. 23. Ap.Csel.19,4. Egyedül Jézus a Krisztus az, Aki képes a GYÖKERES MEGOLDáST elvégezni Emberlélekben!; abban, aki hajlandó más belátásra jutni, és beismerni a magába beengedett Sötétséget, a Sátánt.  „Bemerítő” csak rámutat az ÚTra és sürget, mivel „a fejsze már a fák GYÖKERÉRE vettetett”, a vágás helye már be van célozva! Mt.3,10. Luk.3,9.  Az ismeret tehát, bár szükséges, de még messze nem elég!, mert  a „víz” után kell még „Szellemtől” is születnünk! Ján.3,1-7; még a hittan-tanárnak vagy teológus tudósnak is… Ez a csoda történt és történhet meg minden emberlélekben a Pünkösdben egyénenként, de ehhez minden korábban bevett hamis tanítást és elgondolást −Pálhoz hasonlóan, kárnak és szemétnek ítélve− ki kell dobni magamból!: Fil.3,7-11. Mt.13,52. (a „hoz elő” −ót és újat hoz elő− szó az eredetiben: ekballei: kidob) Ez „házi feladata” mindegyikünknek a továbbjutáshoz!

BL

                   Ének

„Mi csak vándorok vagyunk itt a földön,

Vándorként éljük életünk.

És a szívünk úgy vágyik égi hazánkba

Jézushoz, mert Ő az Úr.

Ha földi sátrunk egyszer összedől,

az életünk majd véget ér,

az angyaloknak kórusához társul énekünk

a szentekkel zengjük örökké.

Áldunk Téged, imádunk Téged,

Mert szent kereszted által megváltottad

a világot!”. x2