A Szentírásból kapott felvilágosító Kijelentés alapján már Bunyan Jánosnak is megadatott annak felismerhetése, hogy ami abban megíratott, az több mint véres valóság. Mi ugyanis a bűnök és hiábavalóságok kötelékeivel, mint lelkileg is agymosottak, a hitetlenség miatt rövidlátókká is lettünk. Az alap-bajunkat, az „ott” beszerzett „múltunkat” már magunkban hozzuk ide e földi létbe, aszerint, hogy ki mennyit vett be a Vesztő „kábítószeréből”. Itt felcseperedve, érthetetlen módon egy forgó-keringő Bolygó hátán találja magát mindenki, ahol nincs senki olyan, aki  igaz,  a valóságnak megfelelő  választ tudna adni a sorsdöntő kérdéseinkre, a „hol vagyok”, „ki vagyok”, „miért vagyok”, „honnan kerültem ide”, „hova megyek el innen” stb. kérdésekre.

Viszont hazug válasz van bőven a Vesztő lemezei között, igy mindenki, mint az önkiszolgálóban, választhat kedvérevalót magának. Pl: a „ki vagyok én” kérdésre a legelterjedtebb válasz a közfelfogásban ez: „Én XY vagyok, „N” vallású, (aki „vallásomért élek-halok”, ha kell még háborút is viselek), „Z” nemzet-beli vagyok ” (amely természetesen a legdicsőbb a földön…). Ennek a válasznak az az egy baja van, hogy egy szó sem igaz belőle!! Te ugyanis nem az vagy amit látsz magadon vagy magadból, mert az csak a tested, „ami testtől szűletett az pedig csak test” Ján.3,6. szerint. Ezt a testet KEGYELEMBŐL itt a bölcső és koporsó között magunkon viseljük!… Diabolos kelléktárából a többi kérdésre sincs más értékű válasz, hanem csak ugyanez, hazugság! De hát miért olyan kelendő mégis az ő portékája a föld lakóinál? Igaz választ erre Te sem kaphatsz az  eföldi „alvó” emberektől, akik már megtöltekeztek a földi és alulrólvaló, pokoli tanításokkal és elvekkel.  Súlyosbító még az a körülmény is, hogy a beetetéssel az itt levők többségéből már az addig meglevő józanság és érzékenység is elveszett, kihalt (legjobb esetben csak lelki-szellemi kábulatban létezik mindenki) a magasabb rendűek iránt; szeretet-gyűlölet irányában pedig 180 fokos elhajlás is történt, a gusztus-változás miatt. 1 Móz. 2,17 és 3,6. Ez a két Ige egyértelműen rámutat ezekre.  

A mindeneket Teremtő és Éltető Hatalmas ISTEN azonban csodát cselekedett!!!: Megszánta a bukottakat és Kijelentést adott le ide minekünk! Mi ebből élünk és élhetünk folyamatosan, ha…!, ha most nem élünk vissza az Ő bizalmával, az Ő JÓ ELGONDOLÁSÁVAL, amelybe minket is belevont! Jer.29, 8-11-14… Urunk, az Ő szent eszközei által megíratta, kijelentette a legfontosabbakat az előzményekről; az utolsó időkben pedig a felfoghatatlanul Magasságos: A Panto Krator: Mindenható „ISTEN JOBB KEZE” önmagát megüresítve a Krisztusban, teremtményként  leszállt ide, hogy az Ő tévelygő juhait felébressze, hogy akik a bűneik miatt az Ördög fogságába kerültek a valóság felismertetésével kijózanítsa és Haza vezérelje! Ezért jött a Fiú  Amit Urunk az irántunk megnyilvánuló Szeretetéből véghez vitt, olyan nagy horderejű tény volt, hogy ezért a mennyek lakói nem szűnnek meg csodálni és dicsőíteni Őt. ISTEN MŰVÉNEK és ÁLDOZATÁNAK ez a megismertetése –mint Epifánia– nekünk is elég kellene legyen ahhoz, hogy minket, akik az Atyánktól oly „messze vidékre” elcsavarogtunk (Luk.15,13.), Őhozzá, olthatatlan vággyal és törekvéssel visszabuzdítson bennünket! Csak ez lehet az elfogadható válasz részünkről Istennek arra a buzgó Szeretetére, amelyet Ő az ÖNFELÁLDOZÁSÁVAL Krisztusban mindhárom szinten megbizonyított A MI MEGMENTÉSÜNKRE!… Ésa.9,7.

Krisztus, miután itt mindazt elvégezte amit magára vállalt, ezeket is mondja az Atyának: „Én megjelentettem a TE NEVEDET az embereknek…” Ján.17,6. Itt mi ne egy szóra, vagy egy akárhány betűs névre gondoljunk, hanem annak a Valakinek a belső lényegére, akit Ő köztünk élve bemutatott, akit meg kell ismernünk! Amiatt is szükséges ez, hogy „az Ő jó illatát Ő még rajtunk keresztül is megismertethesse és vonzóvá tegye”. 2.Kor.2,14-17. Az Ő tanítványai erre kapnak megbízatást Pünkösd után. Tehát nem előbb és nem is akármikor, de nem is akárkinek! Jó példa erre a Filep küldetése is a szerecsenhez, az addig még „járatlan úton” Csel.8,26-40.  Az Úr az Ő minden tanítványának szóló pontos utasítását megadta erre nézve is: Mt.28,18-20. „Megadatott nékem, ideadatott énnékem minden jogosultság, a teljhatalom mennyekben és földön egyaránt. Járjatok utána tehát, menjetek, „tanítványosítsatok”, tegyétek tanítványokká az összességét a „népek”-nek (mathéteusáte panta „ta ethné”), belémerítve őket a „nevébe” –tehát a lényegébe– (ami sokkal több, egészen más mint a „nevében”!) az Atyának és a Fiúnak és a Szent Szellemnek, megtanítván őket arra, hogy elkötelezettek tartani mindazokat, amiket én parancsoltam néktek, és akkor, abban az esetben, ha így lesz minden, meglátjátok, hogy akkor én tiveletek vagyok az összes „napokat” illetőleg egészen a világkorszakoknak a beteljesedéséig.” (Ért.ford.)

Ha már az Őtőle kapott Hit által együtt-láthatok és érezhetek Ővele, akkor már nem fogok bujkálni Előle a „fák” közé, a mások háta mögé, sem nem fogom „szépíteni” a viselt dolgaimat, mert az Igaz Hit mindezt leszereli bennem. IMMÁNUEL, Karácsony: az Ő VELÜNK-léte ezt is jelenti. De Ő azt a CSODÁT is elvégzi a MAG törvénye által, hogy mindenben egyetértővé tesz Önmagával, az Otthoni örök Rendnek megfelelően. Amit „ott”, „tegnap”, én és mi itteniek mindannyian megvetettünk önmagunkra nézve és ki is űzettünk abból. Az Istentől elidegenedett tévelygőnek –nekem, neked és minden eföldön levőnek– Ő már Mózesen keresztül ezt a nevét-lényegét adja tudtára: 5 Móz.4,24. Róm.11,22. Krisztus és a követői is mind ilyenek: Zsid.1,9. És Ő ilyenekké akar tenni bennünket is, akik elidegenedtünk az Isteni élettől!

Hogy ez a természetváltozás bennünk is megvalósulhasson, ezt az Általa meghozott MAG-törvény bíztosítja; amit CSODÁnak lehet tekintenünk. A Vesztő szelleme az, amely nem akarja, hogy ez tudott dolog legyen! Minden Emberlélekben is ez a harc folyik: Isten tekintélyének a lerontása, tetteinek kritizálása, az Ő mindenekfölötti Hatalmas Lényének elfeledtetése a már bőven elhintett hazug tanitások által. (Pl. hogy a koporsónál vége lesz mindennek;  holott a valóság ez: Luk.16,19-23-31.)

Ebben a belül zajló „szent háborúban” a te jövőd a Te hozzáállásodtól függ, testvér! Minden szavad, tetted, gondolatod, indulatod  bizonyíték arról, hogy kinek az oldalán állsz! Vagy azt mondod ezekkel: „Kicsoda olyan, mint az Isten!”.. vagy: „Kicsoda olyan, mint a Fenevad!”… E két út végét is megismerteti a Szentírás a Te Bibliádban is. Isten nagy nagy türelmét bizonyítja az a viszonylagos csend és béke is, amiben mindeddig részesültünk, mert megíratott ez is: „Azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok. Mert az ítélet Istene az Úr! ” Ésa. 30,18. A vízözön előtt már ehhez hasonló helyzet volt a földön. (1.Pét.3,20. ért.ford: „amikor Istennek az igen nagy béketűrését az engedetlenek a végletekig kihasználták, a Bárka elkészítésének az idejében”.) Ma pedig a mi számunkra –a tűzözön előtt– a „Keresztség” adatik Bárkaként a megmenekülésre. (21 v. ért.ford.) A „régieknek”, az elinduló „gyermekeknek” a testies szertartások adattak, amiknek a  szellemi valósága  a lényeges! Ez vonatkozik a keresztségre is. Figyelem-elterelés tehát minden vita is a külső ceremóniákról a baptisma-kérdésben is. Az sem döntő, hogy azt vízzel, vagy késsel végezték-e; sem az, hogy kis vízzel, vagy nagy vízben történt. Az Új testamentumban kapott világosság helyre tesz bennünket ebben a kérdésben is. Gal.5,2-6. „Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem ér semmit, sem a körülmetéletlenség, hanem a szeretet által munkálkodó hit!”

„Mi vagyunk a körülmetélkedés –mondja Paulos–-, akik szellemben szolgálunk Istennek és Krisztus Jézusban dicsekedünk és nem a testben bizakodunk!” is. Fil.3,3.

Krisztus tehát az a tűzálló „Bárka”, Aki megmentheti azt, aki engedelmesen hagyja magát beépíteni, és az Egy Testbe, az  Ő NEVÉBE  –LÉNYEGÉBE–  belemerül, hogy ezáltal megkeresztelt legyen!

BL

   25. Ének:

Az Úr csodásan működik, de útja rejtve van. Tenger takarja lábnyomát, Szelek szárnyán suhan.

Mint titkos bánya mélyiben formálja terveit,  De biztos kézzel hozza föl  Mi most még rejtve itt.

2. Ne félj tehát, kicsiny csapat, ha rád felleg borul, Kegyelmet rejt s belőle majd  Áldás esője hull!

Bízzál az Úrban, rólad Ő meg nem feledkezik, Sorsod sötétlő árnya közt  Szent arca rejtezik!

  3. Bölcs terveit megérleli, Rügyet fakaszt az ág. S bár mit sem ígér bimbaja,  Pompás lesz a virág.     

Ki kétkedőn boncolja Őt, Annak választ nem ád, De a hívő előtt az Úr megfejti önmagát.  

Üzenetek:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s